Szlovénia

Az Alpoktól az Adriáig Kicsi ország sok-sok szépséggel. Röviden akár így is jellemezhetnénk Szlovéniát, amelyet északról a Karavankák és a Pohorje közel háromezer méter magas csipkés csúcsai határolnak. A hegyek ormán évszázados várak, a völgyekben pompás kastélyok mesélnek a gazdag történelmi múltról. A sziklák mélye káprázatos, mészkô és cseppkôbarlangok labiritusait rejti, a postojnai és a sklocjani az UNESCO védelme alatt áll. Innen, Lipicáról, Európa egyik leghíresebb lótenyészetébôl származik a fehér-szürke lipicai ló, melyet a kecses arabs és a mokány pireneusi lovak keresztezésével tenyésztettek ki több, mint 4oo éve.

Az Alpokból lezúdulô folyók kristálytiszta vízű festôi tavakat táplálnak, Ilyen a Bledi-tó is, melynek alján melegvízű források fakadnak, így nyáron 25 Celsius fokig melegszik a vize. De nemcsak ezért látogatják a turisták: a tó közepén lévô kicsiny szigeten áll a csodatévô madonnáról elkeresztelt bájos barokk templom. A Bohinji-tavat a Cavica folyó hatvan méter magasról lezúduló vize táplálja, s a tó partján álló Keresztelô Szent János templomban a 14. század óta fohászkodnak a hívek.

De bármíly festôiek az Alpok vonulatai, a völgyekben meghúzódó falvak, városok, sokan meg sem állnak, míg el nem érik az Adriai-tenger partját. A hegyek fenyveseit az Isztriai-félszigetre érve felváltják a nyúlánk ciprusok, az illatozó leánderek, s idôrôl idôre újult erôvel zendítenek rá énekükre a kabócák. A mélykéken csillogó Adria partján a velencei idôk emlékét örzô városok, mint Koper és Piran, valamint hangulatos halászfalvak várják a turistát. No és persze az Isztria egyik gyöngyszeme, a nemzetközi hírű gyógyüdülôhely Portorozs.<>